A magyarorszagi haszid zsidó kozosseg

A haszid közösség Magyarországon.


A 18. század közepén Kelet-Európában született meg a haszidizmus, a zsidóság egyik vallási és spirituális mozgalma. Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tov néven ismertek, a mozgalom alapítójaként az isteni közelséget és az Isten szeretetét emelte ki tanításaiban. A 19. és 20. században a magyarországi zsidó közösségekre is nagy hatást gyakorolt a haszidizmus.


Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén alakultak ki az első haszid közösségek. A régióban élő jelentős zsidó közösségek nyitottak voltak a haszid tanítások iránt.


A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb alakja a szatmári rebbe, Joel Teitelbaum volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében a szatmári közösség vezetője voltSzatmárnémeti (románul Satu Mare) a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig meghatározó szerepet töltenek be a világ haszid közösségeiben.


A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. Ezek az irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal bírtak, amelyek formálták követőik vallási és szellemi életét.


A második világháború és a holokauszt tragédiája súlyos csapást mért a magyarországi haszid közösségekre. A koncentrációs táborokban a zsidó közösség jelentős része, így sok haszid is, életét vesztette. A holokauszt túlélői közül sokan Magyarországot elhagyva új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.


A haszidizmus Magyarországon a holokauszt után sem szűnt meg teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újjáéledt, és a rendszerváltást követően a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek továbbra is ápolják a haszid hagyományokat. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.


A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, de a mozgalom még mindig kulcsszereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége továbbra is befolyásolják a magyarországi zsidóságot, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdag és sokszínű jellegéhez.

jewish

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *